Pár hete a húgom hozott haza egy régi nadrágját (Amerikában vette, ahol magához képest "kövér" volt). Most már nagy neki, és gondolta, rám már jó. Felhúztam, és mindenki odáig volt, hogy milyen jól áll, én meg nem tértem magamhoz, hogy jó nekem a húgom nadrágja.
Egy szoknyát is hozott, térdig érő, igazi elegáns darab. Az is pont jó, és nagyon jól érzem benne magam.
Ma bementünk az Aldiba otthoni nadrágot venni. 44-46-os méret csak feketében volt, 40-42-es méretben meg szép lila. Kibontottam, magamhoz próbáltam, de vacilláltam, hogy jó lesz-e. Gábor biztatott, hogy biztosan jó lesz, és megvettük (blokk-al ki lehet cserélni más méretűre).
Hazaérve az első dolgom volt, hogy felpróbáljam, és JÓ!!! Azóta le se vettem.
Belül még mindig kövérnek érzem magam, de lassan kezdem elhinni, amit a tükörben látok:)
(-20 kilónál tartok)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése