A jó nutella titka

Rájöttem, hogy mitől lesz a nutella krémesen kenhető, és nem harapható.
A víztől!
Eddig zsiradékot és kókusztejet adtam hozzá, amikor túl kemény volt, és tovább járattam az aprítóba. Az eredmény: kicsapódott a zsír, és úszkált az alján, a csokis massza meg egy nagy kővé összeállt.
Sokat szoktam vele bíbelődni, de akkor is csak kemény, harapható masszát sikerült varázsolnom belőle.

Nem hagyott nyugodni, ma reggel újra nekiálltam.

A Penny-be vettem szép nagy szemű törökmogyorót (3 db. 100 g-os zacskóval).

A lyukas tepsimbe beleöntöttem mindet, és 200 fokos sütőbe raktam 10 percre.

Amikor teljesen kihűlt, konyharuhába raktam, és ledörzsöltem róla a héját. Könnyen-gyorsan lejött. Ezzel is sokat szoktam vacakolni, mert eddig mindig még melegen próbálkoztam a blansírozással.

A mogyorókat a dupla késsoros aprítómban daráltam egy darabig, aztán átraktam az egy késesbe, és addig járattam, amíg mogyoróvaj nem lett belőle (folyékony lett).

Visszafolyattam a nagyobb aprítóba, és hozzáöntöttem a csokis masszát is.

Csokis massza:
50 g eritrit + 50 g víz, mikróba összemelegítettem, kevergettem, amíg fel nem olvadtak a xukor kristályok.
Hozzáöntöttem 50 g kakaóport, és kiskanállal kikevertem.
Ez ment a mogyoróvajhoz, és vanília port is szórtam rá, ízlés szerint (ez a férjem egyik kedvenc konyhai szakszava).

Ahogy járattam, megint kezdett tömbbé összeállni.
Raktam hozzá 30 g olvasztott kókuszzsírt, de nem lett jobb a helyzet.

Ekkor jött az isteni szikra: öntöttem hozzá vizet (férjem másik kedvenc konyhai szakszavával élve: amennyit felvesz), és járattam tovább a gépet. És láss csodát: homogén, krémes masszát kaptam.
Csurgattam hozzá még mézet, mert nem találtam elég édesnek (tehát ez is ízlés szerint).

Simán ki tudtam adagolni műanyag dobozkákba, de akár befőttes üvegbe is sikerült volna.

 Nagyon boldog voltam a felfedezéstől.

És az íze: mint az igazi nutelláé!!! Persze nem annyira homogén, kicsit kásás a mogyoródarabkáktól.

Az jutott eszembe, hogy a lehéjazott pörkölt mogyorót be kéne áztatnom vízbe, és mikor megszívta magát, akkor kéne összeturmixolni, ahogy a kesudiót szoktam tejföllé varázsolni.
Legközelebb kipróbálom.

Nutellás kenyér volt a reggelink: