19. nap

Még csak 20 napja paleózok, de olyan, mintha már ezer éve nem ettem volna kenyeret, joghurtot, nem ittam volna tejet:(

Tény, hogy jól vagyok, de a fent említett dolgok nagyon hiányoznak. Remélem megszokom ezt a fajta életmódot, és nem úgy élem majd le a hátralévő életemet, hogy sóvárgok egyes kaják utána:(((

Mivel tegnap sokkolt a mérleg, ma nagyon figyelek arra, hogy mit és mennyit eszek.

Reggelire ettem 3 mákos muffint, és ebédig semmit (pedig már 10-kor éhes voltam)

A nagy hóra tekintettel sütöttem ki kolbászt, hogy ha nem jönne meg délre az ebédünk, akkor se maradjunk éhen.

Az ebéd időben megjött, még előbb is, mint szokott. A bácsi nagyon kedvesen behozta nekünk odafelé, mert ugyan a visszaútban vagyunk, de lehet, hogy 3 körül ér csak vissza, és tekintettel volt rá, hogy gyerekkel vagyok:))) Nagyon figyelmes dolog volt ez Tőle!

A teletálas ebédünk nem volt túl Rita-barát (párolt fahéjas alma, sajt-kockák és csirkemell csíkok). Ezért egy tálkányi céklapürét melegítettem Neki egy kis csirkehússal. Megette:)
Nekem is elég extrém volt a hideg, édes alma, a sajt és a csirke, de éhes voltam, mind megettem. Mondjuk a végén haraptam egyet a sült kolbászból is, csak az íze miatt:)

Délután olyan ehetnékem volt, mint régen. Bosszantott, mert a súlyom stagnálása miatt megfogadtam, hogy nem nasizok, még paleósat sem. Hát, nem sikerült betartani. Uzsira ettem jó pár muffint, utána egy zacskó mandulát, majd egy koffein mentes kávét kakaóporral és nyírfacukorral.

Ahogy hazaért Gábor, lementem a Ritával és a Vicáékkal szánkózni. Jó volt, és szaladva is húztam a szánkót egy darabon. Riti félt, így nem sokáig futottam, inkább sétáltam.

Vacsira mennyei hazai kocsonyát ettem ecettel megöntözve (anyukámnak ezúton is köszönöm, hogy küldött pakkot!).
Vacsi után fél órával már megint éhesnek éreztem magam, de már nem eszek, inkább időben megyek aludni, és remélem holnap már nem leszek ilyen éhenkolbász:)