2013. június 18., kedd

Büszkeség

Ma nagyon jó élményem volt, ezt szeretném megosztani.

Dombóváron töltök anyukámnál egy hetet a lánykáimmal.
Mentem Velük az utcán, Terka a babakocsiban aludt, Riti a futóbiciglijén, Bojka a kismotorján jött mellettem, terelgettem Őket.
Találkoztam az egyik gimis osztálytársammal, akivel pár hónapig még jártam is (Orbán Péter). Igazából Ő volt az első fiúm (14 éves voltam).

Beszélgetett valakivel, de ráköszöntem. Visszaköszönt, de nem voltam benne biztos, hogy megismert. Azért úgy bámult utánunk, hogy majd kiesett a szeme!

A paleónak köszönhetem, hogy büszkén mehetek végig az utcán, és örülök, ha rég nem látott ismerősökkel találkozom:)
Csak én látom úgy, hogy mindenki kövérebb lett, mióta utoljára találkoztunk? Főleg az anyukák, akik szültek 1-2 gyereket, és beletörődtek, hogy a súlyfeleslegük már rajtuk marad életük végéig! Pedig nem kéne ennek így lennie!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése